Szombaton korán keltünk és szépen útnak indultunk Ákossal, 2 és fél óra vonatút. Ákos nagyon jól vette, simán aludt is volna, de minden megállónál rohadt ahngos csikorgás, bemondják hova megyünk stb, kb 5 percenként, úgyhogy szegény rájött, hogy nem sok esélye van így aludni. Amikor megérkeztünk már vártak minket Valdiék, Valdi Gáborral elment megvenni a "kisatónkat" mi meg a Heidival sétáltunk a belvárosban meg ittunk egy kávét. Ebédkor az étteremnél találkoztunk, ahol amíg nekünk kihozták a rendelést Ákost is megebédeltettük. Nem zavarta sem az, hogy máshol van, sem az, hogy az egész étterem őt bámulja, hogy jajj milyen cuki (szomszéd asztalnál pont 5 nagymami forma idősebb néni ült, na ők odáig voltak). Utána betettük a babakocsiba és útnak indultunk együtt is sétálni egyet Eisenachban de szemerkélt az eső, meg Ákos is kezdte unni a banánt, úgyhogy jobbnak láttuk ha indulunk. Ákost betettük az ÚJ autósülésébe amit Valdi üzembe helyezett és mint gyakorlott nagypapa megmutatott mindent, hogy kell, és irány Berka. Az út alatt Ákos aludt egy picit, de nem sokat. Megmutatták a házat és megérkeztek Valdiék unokái akiket a képeken is láthattok, 2 kislány (5 illetve 8 éves). Innentől kezdve mindenki Ákost akarta. :). Ákos egy darabig tűrt, figyelgetett, de ha mi nem voltunk a közelben, akkor azonnal sírás. Végül amikor már nagyon fáradt és nyűgös volt megpróbáltuk lefektetni, az egy kicsit nehezen ment, mert a lányok 2 percenként megnézték, hogy alszik e már, és olyankor Ákos mindig elkezdett rettegni meg sírni, (nem csodálom én is beszarnék ha egy vadidegen helyen próbálnék aludni és randomli időközönként felbukkanna két vadidegen arc az ágyam fölött) de csak összejött. Este fürdetés után simán elaludt, mi pedig mindannyian együtt csaptunk egy nagy vacsit. Vacsi után elmentek az unokák, mi pedig 4esben egy üveg borral, kb éjfélig beszélgettünk meg sztoriztunk, nagyon klassz volt. Amikor mentünk lefeküdni felébresztettük Ákost, na annak nem örült, utána meg azon röhögtünk Gáborral csöndben az ágyban, hogy olyan mintha egy sündisznóval aludnánk, fötör, prüszköl, liheg, megint fötör, sóhajtozik :) Nagyon cuki volt.
Vasárnap 7kor felkeltünk, 8 körül reggeliztünk Valdiékkal, (persze Ákos akkor is ott feszített az asztalfőn) Utána Ákost betettük egy egyik szobába egy kanapéra, körbebarikádoztuk lehúztuk kicsit a redőnyt és 10 perc múlva már aludt is. Miután felébredt elmentünk Valdi, Gábor, Ákos, Én sétálni egy nagyot amíg Heidi főzött. délig tartott a kis kiruccanás és Ákos az utolsó 2 m-en aludt be, úgyhogy nem vittük be, hanem kint hagytuk az ablak előtt ahol ráláttunk mi pedig kényelmesen megebédeltünk. 1kor ébredt, utána őt is megebédeltettük :). Kis szieszta és pakolás után el is indultunk haza. A hazafelé úton azon röhögtünk, hogy Ákos tanult egy új hangot (nyilván a német nyelvből) a hhhhhh-t (mint abban hogy "ich") és annyira tetszett neki, hogy egész hazáig azt nyomta. Ettől az az érzésünk támadt, hogy egy kis t-rex-et vagy nazgult szállítunk nem egy kisfiút :)) Képek: http://valdieknal.rhythmsophie.fotoalbum.hu/
